Amalgám jelentése, definíciója

Lexikon

Amalgám


Amalgám: Közvetlen fogászati restaurációkhoz használt ötvözet. A fogászati amalgám folyékony higany és fémötvözet keveréke, amelyet a fogászatban a fogszuvasodás okozta üregek kitöltésére használnak. Az alacsony réztartalmú amalgám általában higanyból (50%), ezüstből (~22-32%), ónból (~14%), cinkből (~8%) és egyéb nyomelemekből áll. A fogászati amalgámot először a Tang-dinasztia korabeli Su Gong 659-ben írt orvosi szövegében dokumentálták, és 1528-ban jelent meg Németországban. Az 1800-as években az amalgám alacsony ára, könnyű alkalmazhatósága, szilárdsága és tartóssága miatt vált a fogászati restaurációs anyagok leggyakoribb választásává.