Fogtömés szükségessége és fajtái

Több olyan eset lehetséges, amikor a fogban valamilyen mértékű hiány jön létre. Ezekben az esetekben ezt a hiányt pótolni kell annak érdekében, hogy a fog rongálódásának gátat lehessen vetni. Ezt a hiánypótlást fogtömés révén lehet kivitelezni, melynek több formája létezik.

A foghiány adódhat fizikai vagy kémiai behatás révén, tehát létrejöhet a hiány szuvasodás, kopás vagy letöredezés által. Bármelyik eset is történjen meg, a fogzománc sérül, átjárhatóvá válik, ezáltal a dentin valamilyen mértékben a felszínre kerül, és érzékennyé válhat. Ezekben az esetekben elkerülhetetlenül fogtömés válik szükségessé, mert nem csak az érzékenység okoz problémát, hanem a dentint elérő baktériumok további destruációt is okoznak.

A fogtömés első fogakon és rágófogakon egyaránt alkalmazható, a foghiány mértékétől és elhelyezkedésétől függ, hogy mely fogtömés típus lesz a leginkább megfelelő.

Fényre kötő kompozit fogtömés

A fényre kötő kompozit fogtömés óriási előnye, hogy a fogak eredeti színe és alakja visszaállítható. A fogtömés nem egyszerűen fehér színű, hanem több színből kerül kikeverésre annak érdekében, hogy az adott foghoz a lehető leginkább hasonló színnel rendelkezzen, így válik a fogtömés teljesen láthatatlanná.

A kompozit fogtömés alapanyaga műgyanta, mely üvegszemcsékkel és porcelánszemcsékkel van megerősítve. A kék fény hatására a puha tömőanyag megköt, és olyan keménységű fogtömés jön létre, mely a zománc keménységével egyenértékű.

A rágófelszínt is úgy lehet kialakítani a fogtömés révén, hogy az jól barázdált legyen, tehát nem csak esztétikus, de funkcionálisan is tökéletes lesz a restaurált fog.

Kép: kompozit fogtömés

A fogtömés és a fog kémiai kötésben állnak egymással, így alakítható ki a fogtömés tartóssága. A fogtömés behelyezése előtt úgy kerül az üreg kialakításra, hogy a lehető legminimálisabb ép fogszövet kerül eltávolításra, mégis a kémiai kötésnek köszönhetően a fogtömés tartása így is megfelelően stabil.

Inlay (betét/ragasztott fogtömés)

Az inlay egy ragasztott fogtömés, mely egy szilárd porcelán betét, ami egyénre szabottan, laboratóriumban készül, majd ezután kerül beragasztásra.

Az inlay fogtömés elsősorban őrlőfog felépítésekor alkalmazott technológia, amikor a fog letört, vagy a szuvasodás túlságosan nagymértékű.

A ragasztott fogtömés általában abban az esetben jelent előnyt a hagyományos tömésekhez képest, amikor túlságosan nagy kiterjedésű a foghiány, valamint a fogszuvasodás úgy helyezkedik el, hogy tovább terjedhet a szomszédos fogakra.

Kép: Inlay fogtömés menete

Az inlay fogtömés óriási előnye, hogy fizikailag igen stabil, kopásálló, nem törik el. Esztétikai szempontból is jobb lehetőséget kínál a ragasztott fogtömés, hiszen színe tetszőlegesen választható, alakja egyénre szabottan kialakítható, és nem színeződik el hosszú távú használat révén sem.

Az inlay betét nem csak esztétikus, de tartós, jól használható fogtömés, jól illeszkedik, tehát kényelmes, és nem utolsó sorban, nem tartalmaz allergén anyagokat.

Kompozit héj

Esztétikus kompozit héj a fogtömés egy típusa, mely akkor hozható létre, ha az első fogakat kell kezelni, és a fognak több mint a fele épen megvan.

Kompozit héj fogtömés általában akkor kerül használatra, ha a fog egy része letört, vagy több oldalról került már tömésre. Ilyen esetben még nem feltétlenül kell koronát alkalmazni, a kompozit héj tökéletes megoldást nyújt.

A kompozit héj készítésekor a szuvas részek vagy a régi tömés eltávolításra kerül, majd utána a műgyanta alapanyag rétegenként kerül a fogra, minden réteg a környezetének megfelelő színben. A mélyebb rétegek színe a dentin színével egyezik meg, a felsőbb rétegek pedig a fogzománc színével, így lesz a kompozit héj teljesen élethű. Minden réteg kék fénnyel kerül megvilágításra, így rétegenként keményedik meg és köt meg a fogtömés anyaga.

Kép: Kompozit héjak elkészítése

Amikor minden réteg a helyére került, akkor a fogfelszín polírozást kap, így lesz teljesen sima és fényes.

Kompozit héj nem készíthető, ha a fognak több mint a fele hiányzik, vagy ha a metszőfog már túl gyenge, mert akkor a kompozit héj is könnyen letörhet. Előfordul, hogy az adott fog esetében már túl sok fogtömés került alkalmazásra, és így a kompozit héj helyett már jobb megoldást nyújt a fogkorona. Valamint, ha az adott fog erősen szürke árnyalatú, akkor azt nem minden esetben fedi el a kompozit héj, ekkor is inkább a fogkorona vagy porcelán héj javasolt.

A fogtömés típusok ma már sokkal több lehetőséget nyújtanak, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ezért érdemes tájékozódni, valamint diagnosztika után konzultálni a fogorvossal, mert a jelenlegi fogmegtartó kezelések jóval kiterjedtebbek, és egy esetleges korona felkerülését is el lehet kerülni, vagy néhány évvel el lehet halasztani fogtömés révén.